2013-07-01
Nagy László honvédfelszerelés-magángyűjtő
Egy Policarpov Po-2-es kilövése
1944. november végére a közelgő szovjet haderő miatt megsűrűsödtek a környéken a szovjet légierő berepülései. Felderítést végeztek. Több szemtanú beszámolt róla, hogy az ellenséges pilóta szándékosan idegesítette az itt állomásozó magyar és német katonákat.

Nem egy esetben rárepült a magyar és német állásokra a pilóta. Éjjel a berepülés folyamán rakétapisztollyal vagy Sztálin gyertyával bevilágította az egész községet. Egy alkalomból az alsónyéki szőlőhegy lábánál telepített, magyar kezelőszemélyzettel rendelkező 40 mm-es Bofors légvédelmi gépágyúval megcélozták, de mivel az ellenséges pilóta nagyon alacsonyan repült Bátaszék felett, ezért nem mertek rálőni a lakosság és az épületek sérülései miatt.

Mint tudjuk, a szerencse múlandó. Így is történt 1944. november 26-án a déli órában.

Tálosi Zoltán: Háborús évek című könyvében olvashatunk az eseményről:
"26-án egy Po-2 típusú repülőgép lépte át a Duna vonalát Decs térségében, majd bal felé fordulva a mai 56-os út vonalát követve déli irányba tartott. Ma már nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a repülőgép felderítést hajtott-e végre a mai 56-os út vonalán, vagy egyszerűen eltévedt, és az alig 10 km-re lévő frontvonaltól északra repülte át a Duna vonalát, s így az ellenséges terület fölé került, ahol az alacsonyan szálló, lassú repülőgépnek hamarosan megpecsételődött a sorsa."

 

Policarpov Po2-es


Szendrei Mihály, az akkori bátaszéki lakos, alig 12 évesen így emlékszik az eseményre:

"1944. november 26-án a vasárnapi miséről kijövet láttunk egy igen alacsonyan szálló duplafedelű gépet. A pilóta egy fényképezőgéppel a vasútállomást és az utat fényképezte. Ezt követően délnek fordult a mohácsi út fölött, mikor hallottuk, hogy egy rövid sorozatot adnak le valahol, mire a gép elhallgatott.
Bátaszék (déli) határában - közel a volt kiürített német tábori repülőtérhez - állt az akkor még létező Tivoli csárda.

A Bátaszéktől délre található Tivoli csárda jelenleg

 

A csárdában tartózkodott egy német, véleményem szerint 4 fős Flak-os (légvédelmi gépágyús) csellengő brigád, amely tüzet nyitott rá és rövid sorozattal lelőtte. Odaérkezéssünkor épp egy sárga karikát festettek fel, több korábban felfestett színes karika mellé a gépágyú csövére. A gépágyú egy Ford teherautóra volt felerősítve.

 

Teherautóra szerelt légvédelmi gépágyú


A repülőgép a furkó-pusztai kettős kanyartól mintegy 200 méterre Bátaszék irányába az úttól keletre mintegy 100 méterre zuhant le. A gép orra motorral csekély mértékben a földbe fúródott. A könnyű, faépítésű, vászonborítású gép törzse a becsapódás erejétől a kis magasság ellenére kettészakadt. A pilóta teste a gép törzsétől mintegy 15-20 méterre feküdt.
Barátommal a repülőgépet később Po-2-nek azonosítottuk."


Bár a szovjetek másnap bevonultak a községbe, a mongolos arcú pilóta ülésbe szíjazott teste még karácsony táján is ott feküdt a roncs közelében, kétharmad részben egy pocsolya vizébe fagyva.
Az a tény, hogy a kétszemélyes, fegyvertelen repülőgépen egy fő tartózkodott, nagy valószínűséggel kizárja annak lehetőségét, hogy a frontvonal feletti felderítő bevetést hajtott volna végre.
A háborút követően 16 ismeretlen, hősi halott szovjet katonát helyeztek végső nyugalomra Bátaszéken. Vélhetőleg köztük van az itt lelőtt repülőgép pilótája is.

A Szendrei Mihály által megadott becsapódási területen végzett kutatás során nem találtam az egykori repülőgépről motor alkatrészt. Sajnos a Po-2-es többi része fa és vászon volt.
Levéltári források szerint az ellenséges repülőgép egy Kecskemét és annak környékén állomásozó éjszakai bombázó ezredhez tartozott. A pilóta személyazonossága egyelőre ismeretlen. Sajnos a szovjet hadsereg nem vezetett pontos veszteség listát.

Frissítés:

Hosszú évek kutatása során fény derült a szovjet pilóta személyazonosságára. Ebben nagy segítségem volt a Szovjet veszteséglista, aminek egy részét a Kanadában élő Horváth Gábor bocsátotta rendelkezésemre. Itt köszönöm meg az ő általa nyújtott segítséget.

 

A szovjet veszteséglista szerint:

3. UF., 4. gd.hdsg., 124. ОАЭС, pilótája: гв.c-a Грисевич Сергей Тихонович (Szergej Tihonovics Griszevics gárda-ftőrm. - Киевская обл., Сквира, с. Коленно (1917-1944.11.26.) - 3 УФ 17 ВА, 4 Гв. Арм. 124 ОАЭ (4. gárda-hadsereg) volt. "исключен приказом по эскадрилье от 15.12.1944."
 

3. ukrán front 4. gárdahadsereg 124. légi hadseregének pilótája Szergej Tihonovics Griszevics gárda–ftörm. Született 1917-ben Kijev régióban Skvirabe településen. Meghalt(?), eltűnt 1944. november 29.én. Eltűnése miatt 1944. 12. 15.én holttá nyilvánították.
 

1944. november 29-én eltűnt, Kazahsztáni gyártású, 5619-es gyári számú Policarpov 2-es típusú repülőgéppel.  Motorszáma 5090 volt. (Nem valószínű, hogy valaha is előkerül a repülőgép motorja). A gép mindössze egy fővel a fedélzetén végzett a térségben (Bajától nyugatra) felderítést, amikor nyomtalanul eltűnt és a pilóta egészen mostanáig eltűntként volt nyilvántartva. Mindössze 27 éves volt. 

A fellelhető kartonokban 1944. november 29-e szerepel az eltűnés idejénél. Tévesen, mert november 28-án már végigment a frontvonal a környéken, így nem lőhette le másnap a repülőgépet egy német légvédelmi gépágyú. Az időpont elírására van magyarázat, november 29-én észlelték csak a szovjet gárdisták a repülőgéproncsot. Ezt a dátumot jegyezték fel a kartonokra. Ne feledjük, az úgynevezett szovjet előőrs november 28-án nyugatról közelítette meg Bátaszéket, így ők nem láthatták a lezuhant repülőgépet. Mivel az eltűnés helye, repülőgép típusa, és a mongol kinézetű pilóta stimmel, így 100%, hogy a fent említett pilóta halt hősi halált Bátaszéktől délre. Vélhetőleg itt is nyugszik a Garay utcai temetőben. Erre utal az a tény is, hogy a szovjet veszteséglista szerint ebben az időben csak ennek az egyetlen Policarpov 2-es típusú gépnek veszett nyoma környékünkön. Némi segítséggel remélhetőleg a közeljövőben névvel ellátott fejfája lesz nyughelyénél.

A Szendrei Mihály által megadott becsapódási területen végzett kutatás során nem találtam az egykori repülőgépről motor alkatrészt. Sajnos a Po2-es többi része fa és vászon volt. 

 

Forrás: Tálosi Zoltán: Háborús évek

             Szendrei Mihály visszaemlékezése

             Horváth Gábor által a rendelkezésemre bocsátott Szovjet veszteséglista egy része

 

Kezdőlap | Kezdetek | Hírek | Rendezvények | Fotóalbum | Kapcsolat
2017 www.bataszek.net | Copyright © 2017 | Látogatók: 1310303