Jeles Bátaszékiek – Goll János

2016 március 08.

A múltban való kalandozást folytatva (korábbi írásaink ITT) most a sport területén nézzünk ismét körbe. Ugyanis e téren számtalan büszkeséget adott az országnak Bátaszék. Mint ahogy itt született Goll János, zenepedagógus – aki nem mellesleg az UTE alapítója és első elnöke.

1841. június 25-én született városunkban, édesapja kisbirtokos, borkereskedő volt. Az elemi iskolát is Bátaszéken végezte, és 1853-55-ben a tanításban is segédkezett itt.  Nevéhez pedig két fontos terület kötődik: a zene és a sport.

Érdekesség: Bozsókon Eltér Ferenczet, a későbbi zenészt oktatta a zongora-, orgona- és hegedűjátékban, és előkészítette a tanítóképző tanfolyamra.

A tanulásvágy

Miközben a tanítóképző intézetet végezte, siketnéma tanítói tanfolyamot is hallgatott 1860-ra megszerezve mindkét területről az oklevelet. Tanítani kezdett, mindemellett önképzési vágya nem nyugodott: 1862-ben a nemzeti zenedében Thern, Feigler és Zapf vezetése alatt oklevelet szerzett.

1865-től polgári iskolai zenepedagógus volt, sőt, akadt, hogy a széles műveltségű és látókörű kiváló pedagógusra ideiglenesen a német nyelv tanítása is reá bizatott. 1873-ban énekből, 1874-ben a polgári iskolára a magyar és német nyelvből szerzett képesítést.

Zeneszerzőként - publikálóként

Neve megkerülhetetlen a századforduló zenepedagógusai és zeneszerzői között.

Érdekesség: A Magyar Király-himnusz Jókai Mór versére íródott és bemutatója az életében utoljára dirigáló Erkel pálcája alatt zajlott 1892. augusztus 19-én. Ezen, a Budapesten tartott országos dalünnepély alkalmából kiirt „Király-hymnus pályázaton” 183 pályázó közül G. műve nyerte a legtöbb szavazatot.

A Bárány Ignácz által 1864-67-ben szerkesztett Iskola-Barátban a zenemellékleteket, iskolai dalokat szerkesztette s pedagógiai cikkeket írt; a Rill József Ungarischer Schulbotejában az énektanításra vonatkozó műveket ismertetett. 1874-75 a Tánc című zeneműfolyóirat szerkesztője, melynek jogutódjában, az Orpheusban publikálva megyénkből való származását vállalta fel, ugyanis álneve  Tolnai G. J. név volt.

Rendes munkatársa számos folyóiratnak (esseni Sängerwarte, arnsbergi Blätter zur Verbreitung der Gesangsmethode, Független Polgár), publikált a Néptanítók Lapjában, Orpheusban, Ujpest és vidékében és a Zenelapban.1886-tól az Apolló című folyóirat szerkesztője.

Címei

1883-86 között a Zenetanárok Országos Egyesületének alelnöke

1889 az Országos Magyar Tanáregyesület pénztárnoka

1890 a Magyarhonban Élő Zeneművészek Segély és Nyugdíj Egyletének pénztárnoka

Érdekesség: Pénztárnokként nem volt mindig könnyű dolga, például a Millenniumi Dalárünnepély teljesen felemésztette az OMDE maradék pénzét. Goll Jánosnak szinte valamennyi írása e szavakkal végződött: „Tisztelettel felkérjük a hátralékos dalegyleteket, hogy a tagdíjat most már mielőbb fizessék be.”

Máig aktuális 1883-ban megjelent cikke, melynek címe: „Miért nincsen az ének tanításának oly eredménye iskoláinkban, mint a többi tantárgyaknak?”

1900-ban jelentette meg az Általános zeneműszótár c. munkáját, 1907-ben pedig a Zenészeti Műszótárat. Goll ezen kívül énekgyűjteményeket, férfikarokat (200 népdal férfikarra) és énektannal foglalkozó gyűjteményeket adott ki.

Goll János Kis dalnok c. gyűjteményét 1873-ban jelentette meg. Az énektani gyakorlókönyv és dalkönyv a népiskolák alsóbb osztályainak készült. Goll a gyűjtemény célját az Előszóban fogalmazta meg.

„… azon eszme vezette tollamat, hogy a népiskola alsóbb osztályainak számára egy olyan énektanítói könyvet irjak, mely a mellett, hogy előénekelt vagy hegedült dallamok által szivnemesítő és kedélyképző is akar lenni, még a dallamokat megelőző »gyakorlatok« által az énektanitásnak valódi czélját is eszközölje.” (Előszó)

Goll fontosnak tartotta, hogy az osztályteremben ötvonalas tábla legyen, mely „hangjegyekre alkalmazható alakban, vonalaztassék, hogy a magyarázathoz szükséges jeleket azon mutatni lehessen”. Gyűjteményében a dalokat előgyakorlatok előzték meg, melyek a kottaolvasás elsajátítását segítették. Tanártársainak azt javasolta, hogy „méltóztassék csak ennek keresztülvitelét megkisérelni, úgy erősen hiszem, hogy fáradozásaikat örvendetes siker követendi”.

Munkái:

1. Kis dalnok. Énektani gyakorló és dalkönyv. Népiskolák számára. Pest, 1873.

2. Polyhymnia. Bpest, 1874.

3. Énektan. Bpest, 1874. (Első magyar énektan; mindkét munka, négy-négy füzet. 13. kiadása Bpest, 1894.)

4. Magyar nemzeti lant. 1876. (200 férfi-négyes népdal.)

5. Uj énektanítási rendszer. Stahl F. T. után. Bpest, 1884.

6. Zenészeti műszótár. Bpest, 1885.

Általános zenetan

Általános zene-műszótár (1900)

A sport - amit Újpest köszönhet Bátaszék szülöttének

Zeneszerzői és pedagógusi munkássága mellett 1863-64-ben elvégzi az akkor először indult tornatanítói tanfolyamot. A sport területén is megnyilvánult a közösségért dolgozó, lelkes jelleme. Ennek egyik kiemelkedő állomása az UTE alapítása és elnöki teendőinek ellátása.

Ugyanis 1885-ben néhány sportolni vágyó fiatal, pont az ó budapesti lakásán határozta el az Újpesti Torna Egyletet megalapítását! Ekkoriban sportok közül a szertorna jelentette elsősorban a testedzést, így az ÚTE is e sport űzése céljából jött létre. Az alapítók az ifjúság tüzes lelkesedésével álltak az új eszme híveinek sorába és kitartó munkával láttak neki a fiatal egyesület megszervezésének.

„Goll János kereskedelmi iskolai tanár, akinek lakásán az újpesti Deák utcában immár nem először jöttek össze legjobb barátai, név szerint: Berényi Antal, Székely-Sonnenfeld Ábris és Ugró Gyula, koccintásra emelte poharát. A nagy és szép vállalkozásra ittak, most még csak ők négyen. Volt bennük öröm is, szorongás is, de az első igen fontos lépést megtették. Ezzel indult az UTE családi időszámítása.” (ute1885.hu)

Hivatalosan 1885. június 16-án  húsz fiatal mondta ki az egylet megalakulását, majd rövid időn belül további 78 fiatal csatlakozott. (Az egyesület mottója az "Egység, Épség, Egyetértés!", színe pedig az azóta is ismerős lila-fehér lett. Az Újpesti Football Club 4 év múlva, 1899. december 31-én alakult meg.) Az egyesület elnöke- szinte természetes – Goll János lett.

Nehéz dolga volt a lelkes vezérkarnak. Helyproblémákkal küszködve, leleményességükre és saját munkájukra is mind szükség volt. Mivel akkoriban „korszerű” tornaterem alig akad, egy bérbe vett ház két kis szobáját összenyitva alakítja ki saját kezével a klub első testedző helyiségét.

 Érdekesség a korszakban, hogy noha alapító tagjai a polgárságból kerülnek ki, az egyesület sem elveiben, sem gyakorlatában nem zárkózik el más társadalmi osztályok elől – így lesz a sportélet bázisa az iparosodó városrész munkás rétege.

A kezdeti ambíció halhatatlan bizonysága az a tény, hogy az UTE születésével egybeeső 1885. évi országos kiállítással kapcsolatosan megtartott országos tornaversenyen az UTE negyven tagú tornász-csapata már részt vett, és a díjazott csapatok között szerepelt és elismerő oklevelet kapott győzelme jutalmából. A lila-fehér színek tehát már az első startnál győzelmet arattak!

A Herkules nevű korabeli testgyakorlati közlöny így számolt be az UTE megalakulásáról és első sportsikeréről az 1885. július 14-i számában:

"(…) Megalakult ugyanis az uj-pesti torna-egylet és megtartá szép sikerrel első dísztornázását Uj-Pest a most megalakul torna-egylettel határozottan nagyban emelkedett az ország színe előtt. Mindenki tudja, hogy egy ily egylet létezéséhez elsősorban művelt középosztályú ifjúság és lelkes férfiak kellenek. Hiába volna ezek nélkül a városnak bármily áldozatkészsége, mert első a testgyakorlatoknál is a szellemi műveltség és csak ezek támogatására kell az anyagi segítség. (…)Az új egylet alakulása nemcsak abból a szempontból fontos, hogy általa tényleg a fővárosi tornászok száma növekedik, de azért is, hogy Uj-pest példája kétségkívül sok nála népesebb helységben is megteremti a torna-egyletet. Hisz, ha egy 14-15 ezer lakóval bíró helység kevés küzdelemmel ily szép sikerrel egyletet alkot, úgy hazánk hány városa követheti a példát! Minden nehézség eloszlik pár erélyes férfi buzgósága előtt, erre is példa az új egylet alakulása, hol pár buzgó férfi munkája százak dolgát végzé. Az egylet alakulását követő dísztornázás lefolyása minden szemlélőt meglepett. Itt nem egy új egylet tagjainak tétovázó mozdulatai, hanem képzett tornászok szabatos gyakorlatai gyönyörködtettek. A megfejtése az a dolognak, hogy a lelkes vezetők nem várták be a formális megalakulás idejét, hanem már hosszabb ideje edzik a tagokat a tornázásban.
A dísztornázáson megjelent nagy közönség osztatlan tetszése és az ünnepély anyagi sikere mind arra vallanak, hogy Uj-Pesten a tornázás hálás talajt talált, s hogy az egylet vezetése kitűnő kezekben van.
Számos ily ifjú egylet gyenge hazánknak, hogy mire ezek vének lesznek, hazánk erős legyen." (Vida Gyula)

Az idézett cikkrészletből is kitűnik, hogy a közösségért dolgozó, önkéntes, áldozatos munka milyen eredményekre képes. Az összefogás, a tehetség felkarolása kulcsmomentum volt a sikerben. Goll János érdeme (is) ez a siker. Városunk szülötte eredményekkel teli élete után örök nyugalomra Budapesten szenderült 1907-ben.

Vegyünk példát róla a sportéletben, az irányításban, valamint abban, hogy a nagy lelkek és tehetséges fők milyen sok területet fel tudnak virágoztatni. Lépjünk nyomába!

Források:

ute1885.hu,

Wikipédia / Újpest lexikon,

mek.oszk.hu,

Fazekas Á.: Magyar zeneszerzők világi kórusművei a 20. század nagy zenei változásai előtt (doktori értekezés)

Kezdőlap | Kezdetek | Hírek | Rendezvények | Fotóalbum | Kapcsolat
2017 www.bataszek.net | Copyright © 2017 | Látogatók: 1310352