Jeles Bátaszékiek - Lipták Gábor

2016 augusztus 10.

Jeles Bátaszékiek sorozatunkban olyan születés, tanulás vagy egyéb révén városunkhoz kötődő kiválóságok életének és eredményeinek nézünk utána, akikre méltán lehet büszke minden helyi, akikről példát vehetnek a mai fiatalok. Sorozatunk következő bemutatottja, Lipták Gábor Bátaszékhez és Furkóhoz is kötődik.

Lipták Gábor mai olvasótábor meglehetősen szűk. Műveit hiába keresnénk könyvesboltokban, csak elvétve lehet megtalálni egy-egy kötetet az antikváriumokban is. Akinek pedig birtokában van ilyen kincs, nemigen akar megválni tőle.

Ki is volt hát ő?

Lipták Gábor ​ író, kultúrtörténész Budapesten született, 1912. június 30-án.  Apja, dr. Lipták Pál, Magyarország második műszaki doktora, kereskedelmi államtitkár volt, és vasgyára is lett. Szegénysorból küzdötte fel magát, az első világháború után azonban szegényen - a hadikölcsönökbe belebukva-, fiatalon halt meg. Öt gyermekét özvegye nevelte fel, ennek ellenére mindnyájan egyetemet végeztek, Lipták Gábor mezőgazdasági akadémiát. 

A bátaszéki évek

Az 1930-as évek elején szintén mezőgazdász bátyjával Furkópusztán gazdálkodtak, kendert és lent termesztettek. A munkamegosztást úgy alakították ki, hogy míg testvére a birtok ügyeit intézte, addig Lipták Gábor barátságos, jó kapcsolatteremtő készségét kihasználva a kereskedelemmel foglalkozott. A közös gazdaság nem jelentett közös lakhelyet: az író a nagyközségben, Bátaszéken lakott feleségével, Dobner Piroskával (Pulcsi néni)  közösen, ahol már akkor nagy társasági életet éltek. A háború után telepedtek le Balatonfüreden - ezzel ért véget életük helyi vonatkozása, de kísérjük tovább őket új lakhelyére!

A pezsgő kulturális élet

A kiemelkedő műveltségű házaspár rendkívül egyedi és maradandót alkotott a füredi „Lipták-Házban”, melyet ma emlékházként tekinthetnek meg a turisták, ugyanis házuk az 1950-es évektől kedvelt találkozó helye volt az irodalmi és művészeti élet sok kitűnő alkotójának. A nyaralónak épült ház az 1950-es évektől kezdve, több mint 40 éven át, állandóan nyitott kapujával szívesen fogadta vendégeit. Írók, költők, festők, szobrászok, tanárok, orvosok találkozóhelye volt, megfordult itt a kortárs magyar irodalom és művészeti élet színe-java.

A nyaralót magát Lipták Gáborné anyai nagyszülei, Gyapai Nándor és neje, Zsófia építtették 1896-ban, a millennium évében. Kezdetben csak Gyapai-lak, Gyapai-villa néven szerepelt, később nevezték el 1891-ben született leányukról, Erzsike laknak.

Hogyan vált az egykori Gyapai nyaraló irodalmi szalonná? Lipták Gábor így vall erről: 

„Sokan és sokat írtak erről a házról. Újságírók riportjaiban, de komoly nagy írók megemlékezéseiben is megjelent a füredi ház, amit a jóakaratú barátok sok dicsérő szava nevezett ki „irodalmi szalonná”, „kulturális központtá”. Mi, a lakói mindehhez csak annyiban járultunk hozzá, hogy szívesen és örömmel láttuk vendégül öreg falai között mindazokat, akik a szellem és kultúra hívői és ismerői voltak. Fiatalok és öregek, kezdők és befutottak egyformán kedves vendégek voltak és maradtak e házban, amelynek – amint a hír szárnyára vette – be sem lehet zárni a kapuját.”

Vendégei voltak:

Egry József, Bernáth Aurél, Szántó Piroska, Szabó Lőrinc, Németh László, Illyés Gyula, Borsos Miklós, Passuth László, Déry Tibor, Tamási Áron, Ferenczy Béni, Borsos Miklós, Berda József, Örkény István, Pilinszky János, Dobozy Imre, Weöres Sándor, Boldizsár Iván, Keresztury Dezső, de járt itt Salvatore Quasimodo és Robert Graves is. Tíz vaskos vendégkönyv őrzi a vendégek kézírását, verseit, rajzait.

Örkény István például ebben a házban írta Tóthék c. művét!

Lipták Gábornak és feleségének nem volt gyermekük, de unokaöccsei, unokahúgai gyakran nyaraltak náluk, hatalmas élménnyel gazdagodva. Lipták András mondja el egy beszélgetésben, hogy hallotta az ’56-os eseményeket elemezni Németh Lászlót, Illyés Gyulát, Borsos Gábort. Ezeknek a rokon gyermekeknek is hatalmas élmény volt ezen irodalmi nagyságok társaságában megélni a gyermekkori nyaralásokat.

Lipták Gábor munkássága

Az 1950-es évektől rendszeresen publikált, 1957-ben lett a Veszprémi Szemle szerkesztője.
Cikkei jelentek meg a Pesti Naplóban, a Magyar Nemzetben és a Népszavában is. 
A Balaton-vidék irodalomtörténeti, művelődéstörténeti hagyományainak feldolgozásával is foglalkozott. 

Fő művei a magyar történelmi, irodalmi emlékhelyekhez fűződő regék, mondák és történetek irodalmi feldolgozásai: Aranyhíd, Ezüsthíd, Regélő Dunántúl, A sümegi fazekas, Délibáb, Sárkányfészek, stb.
Számos, a Balatonhoz kötődő, népszerűsítő kiadvány szerzője vagy társszerzője. 
 

Emlékezete

1985-ben Veszprémben halt meg, felesége 1988-ban követte. Díszsírhelyen nyugszanak a Bajcsy-Zsilinszky utcai köztemetőben, nevét utca viseli.

Balatonfüred Város Önkormányzata, valamint a Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény közös kiadásban jelentette meg az Aranyhíd című kötetet 2003-ban, az Ünnepi Könyvhét alkalmából. A kötetet balatonfüredi művészek illusztrálták.

A Füredi Panteonban 2001. január 20-án emlékére táblát avattak:

"Lipták Gábor ...író, a Balaton és a Dunántúl mesébe álmodója, 
aki füredi házában otthont teremtett kora legnagyobb szellemeinek."

Az írót ábrázoló plakett 2004-ben került a táblára.

A Lipták-Ház

A házaspár még életében a házat és az ingóságok nagy részét a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjára, a kéziratokat, a vendégkönyveket a Petőfi Irodalmi Múzeumra hagyta. Azt akarták, hogy a magyar állam tulajdonában maradjon, a Művészeti Alap kezelésében, irodalmi ház jellegének megfelelően hasznosítsák. Ez a rendszerváltás miatt tíz évig nem sikerült. Az alap megszűnése után a már roskadófélben lévő az épület a Magyar Alkotóművészek Közalapítványa kezelésébe majd a Magyar Fordítóház Alapítvány gondjába került. Ekkor kerülhetett sor a korszerű felújításra.

Érdekesség:
Szabó Lőrinc nyírfát, Tamási Áron tiszafát, Egry József cseresznyét, Keresztury Dezső körtefát, Illyés Gyula cseresznyefát is ültetett a ma már védett kertben. A házigazda Nyitott kapu című könyvében állított emléket a háznak és vendégeinek.

A felújítás során az épület megőrizte eredeti külső formáját. Az ünnepélyes megnyitásra 1998 januárjában került sor. A hagyaték töredékét, Lipták Gábor kéziratait, fotóit, több dedikált könyvét a Balatonfüredi Helytörténeti Gyűjtemény őrzi.A házban a támogatóknak és a Magyar Fordítóház Alapítványnak köszönhetően, különböző nemzetiségű fordítók ültetnek át idegen nyelvekre magyar műveket. Az egykori tulajdonosok emlékét a Lipták Gábor szoba is őrzi.

A Lipták Gábor ösztöndíjat a család Magyarországon élő tagjai adják ki, minden évben annak, aki Lipták írást, vagy a ház egykori költő- és íróvendégének művét fordítja le.

felhsznált források: nemzetisegek.hu, historia-bfured.hu, wikipedia.org, helyismeret.hu

 

Kezdőlap | Kezdetek | Hírek | Rendezvények | Fotóalbum | Kapcsolat
2017 www.bataszek.net | Copyright © 2017 | Látogatók: 1310344