Elkészült a megye klímastratégiája

2017 december 01.

Bátaszéken is tartottak lakossági fórumot az elmúlt év munkája során. A stratégia kidolgozásának végén felkerült az i-re a pont, a hivatalos sajtóközleményt teljes terjedelmében tesszük közzé.

Amint kicsit több időnk lesz, terveink között szerepel e weboldalon belül egy környezetvédelmi rovatot indítani, melyhez a lelkes cikkírókat, ötletelőket ezúton is szeretettel hívjuk! (Kapcsolat: bataszek.net@gmail.com)

 

MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA -ZÁRÓKONFERENCIA Szekszárdon          

Klímavédelem és fenntarthatóság – klímastratégia kidolgozása és éghajlatváltozási platform létrehozása és működtetése – Tolna megyében

A Tolna Megyei Önkormányzat 30 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert és megbízásából 2017 szeptemberében elkészült a Tolna Megyei Klímastratégia társadalmasítási egyeztetési változata, amelynek keretén belül meghatározásra kerültek azok a klímastratégiát érintő döntések, határozatok és elvégzendő feladatok, amelyek definiálják Tolna megye elkövetkezendő éveit, évtizedeit a klímatudatosság jegyében. A klímaszakértők által kidolgozott stratégiai terv integrálja a városi szintű konferenciák és járási szintű workshopok, valamint lakossági szemléletformálási akciók során felmerült, több mint 2000 Tolna megyei lakos véleményét, észrevételeit is. A projektet lezáró konferenciát követően a Tolna Megyei Közgyűlés határozatban dönt majd a Tolna Megyei Klímastratégia végleges változatáról.   

A Tolna Megyei Önkormányzat sikeres pályázatának eredményeképpen - a KEHOP-1.2.0.-15-2016-00009 azonosítószámú, „Klímavédelem és fenntarthatóság - klímastratégia kidolgozása és éghajlatváltozási platform létrehozása és működtetése - Tolna megyében” című pályázat keretében - megyei szintű klímastratégia kidolgozására, szemléletformáló akciók megvalósítására, valamint megyei éghajlatváltozási platform működtetésére került sor. 2017. november 30-án a Tolna Megyei Önkormányzat és a Dipol Csoport szervezésében került megrendezésre a Tolna Megyei Klímastratégia kialakítását megvalósító KEHOP-1.2.0-15-2016-00009 projekt zárókonferenciájának rendezvénye a szekszárdi Vármegyeházán.

Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszöntőjében elmondta, hogy „Magyarországon a klímapolitika stratégiai szemléletű megközelítése a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia megalkotásával vette kezdetét. A 29/2008. (III. 20.) OGY határozattal elfogadott stratégia a 2008-2025 közötti időszakra tervezett intézkedések kereteit fogalmazta meg. 

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felhívja a figyelmet a problémakör térségi szintű kihívásaira, speciális területegységek és társadalmi csoportok klímaváltozáshoz kapcsolódó feladataira. Azonban a helyi éghajlatpolitikai tervezésnek, valamint a megvalósításnak helyi sajátosságokon kell alapulnia. Ehhez Magyarország Kormányának a „Klímastratégiák kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás” című, a Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) 1. 2. 0. felhívása nyújt hátteret, amely lehetőséget biztosít a megyei önkormányzatok, központi költségvetési szervek, civil szervezetek részére a klímaváltozáshoz történő hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek megvalósítására. A felhívás egyik központi eleme a klímaváltozással kapcsolatos kihívások, lehetőségek, feladatok meghatározása, megyei szintű klímastratégiák kialakítása, a helyi érdekeltek bevonásával zajló partnerségi folyamat keretében.

Fehérvári Tamás, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „Tolna megye – kedvező talajadottságainak, illetve mezőgazdasági jellegéből fakadóan – hazai szinten is különösen sérülékeny területnek számít az éghajlatváltozás várható hatásait tekintve. A megyében a hőmérséklettel kapcsolatos szélsőségek egyértelműen és szignifikánsan a melegedés irányába mozdultak el, a szélsőséges időjárási események pedig a térséget határozottan érintik; különösen a villámárvizek, a hőhullámos napok gyakorisága növekszik folyamatosan, továbbá kedvezőtlen képet mutat a társadalom struktúrájának átalakulása (fogyó, elöregedő, romló egészségi állapotú népesség).

Ezek a negatív tendenciák a 2050-ig készült klímamodellek előrejelzései alapján tovább folytatódnak, ezáltal még inkább sérülékennyé téve a diverz természeti és táji adottságokkal, országos jelentőségű gazdasági létesítménnyel, ugyanakkor kedvezőtlen demográfiai folyamatokkal rendelkező Tolna megyét.

A globális folyamatok, illetve a hazai előrejelzések figyelembevételével Tolna megye vezetése úgy határozott, hogy a klímaváltozás komplex környezeti-társadalmi és gazdasági problematikáját, megyei szintű fokozódó hatásait figyelembe véve végzi tervezési feladatait. A korábbi tervezési-fejlesztési dokumentumok is e szemlélet mentén készültek, melynek keretében a Tolna Megyei Önkormányzat 2012. márciusában megkezdte azt a több éves tervezési munkát, melynek eredményeként meghatározásra kerültek Tolna megye lehetséges közép- és hosszútávú fejlesztési irányai.  A megyei fejlesztési dokumentumok mindegyike az átfogó és a stratégiai célok szintjén is kiemelten foglalkozik a vonzó vidéki élettér megteremtésével, a megye természeti erőforrásainak, táji és természeti értékeinek és épített környezetének fenntartható hasznosításával, valamint érinti a klímaváltozás negatív hatásaira vonatkozó térségi alkalmazkodás lehetőségét. Emellett Tolna megyében évek óta számos kiváló példája látható a lakosság különböző célcsoportjaira vonatkozó szemléletformálási akciók lebonyolításának (például a települési szintű komposztálási akciók, Nulla Hulladék Program, Környezettudatos Család Program).

A megye elhivatottságát jelzi, hogy úgy döntött: megalkotja saját, megyei szintű klímastratégiáját. Ebben a tematikusan felépített dokumentumban kerültek megfogalmazásra az alkalmazkodáshoz kapcsolódó térségi szintű megoldások, a kibocsátás csökkentésének lehetőségei, valamint a lakosság szemléletmódjának változtatására vonatkozó célok.

 

A rendezvény szakértő előadói, PhD. Váradi Zsuzsanna, a Dipol Csoport Klímadivíziójának vezetője és dr. Bóna Csaba településmarketing szaktanácsadó, regionális klímareferens előadásaikban elmondták, hogy „a klímaváltozás a Föld klímájának, éghajlatának helyi vagy globális szinten történő tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti.  A változás több évezred, de akár néhány évtized alatt is végbe mehet, történhet természetes folyamatok következményeként (a földrészek tektonikus mozgása, földrengések), a bolygót érő külső hatások (a Nap sugárzási erejének változása, meteorbecsapódás) eredményeképpen, vagy éppen az emberi tevékenység (üvegházhatású gázok kibocsátása) hatására. Az éghajlat változásának szokatlanul gyors ütemű következményei főként negatív előjelűek. Ennek jelei egyértelműek: magasabb a hőmérséklet, melegednek a tengerek, olvadnak a gleccserek, gyakoribbak az erdő- és bozóttüzek, egyes területeken tartós aszályok, míg másokon özönvizek, árvizek jelentkeznek, patakok apadnak el, illetve öntenek el nagy területeket, a tavak vízfelülete csökken, helyenként az évszakok egybemosódnak, változnak az élőhelyek. Napjainkban a világ tudósainak döntő többsége tényként kezeli a globális éghajlatváltozást és annak legfontosabb tendenciáját, a globális felmelegedést. A műszeres megfigyelések rendelkezésre álló adatai egyértelműen igazolják, hogy a 2000-es évek bizonyultak a legmelegebbeknek, sőt a hőmérséklet növekedés minden korábbinál gyorsabban zajlik. A valaha mért legmelegebb év globálisan a 2016-os esztendő volt, Európában a második, Magyarországon pedig a harmadik a legmelegebb évek rangsorában.

 

A Tolna Megyei Klímastratégia – hasonlóan az országos szintű Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához – alapvető célja, hogy lefektesse azokat az irányvonalakat és célokat, amelyek megvalósításával az éghajlatváltozás káros hatásai hosszútávon megelőzhetők. Ez elérhető egyrészt az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, másrészt a szén-dioxid elnyelő kapacitások növelésével. Emellett erősíteni kell a helyi szereplők klímaérzékenységét, vagyis jól működő, újszerű szemléletformálási tevékenységekkel, lokális szintű kezdeményezésekkel növelni kell a lakosság, a döntéshozók, valamint a gazdasági szféra probléma iránti érzékenységét.

Jelen projekt keretében 2017. októberére elkészült a Tolna Megyei Klímastratégia, valamint megvalósult az önkormányzati vezetők klímaadaptációs, klímaváltozást megelőzési ismereteinek bővítése, továbbá városi szintű konferenciák, járási szintű workshopok, illetve a lakossági szemléletformálási akciók keretében a klímavédelem témakörét érintően 2050 fő Tolna megyei lakos került közvetlenül bevonásra, ezzel jelentős mértékben növelve a megyei lakosság klímaérzékenységét és javítva a megyei lakosság körében a klímatudatosságot.

A megyei klímastratégia kidolgozásához kapcsolódóan 11 db konferencia valósult meg Tolna megye városi jogállású településein (Szekszárd, Paks, Tolna, Bátaszék, Bonyhád, Tamási, Dombóvár, Nagymányok, Gyönk, Dunaföldvár, Simontornya). A konferenciákon ismertetésre kerültek a kidolgozott, de még nem véglegesített megyei klímastratégia tervezetének főbb pontjai, különös tekintettel a településspecifikus hatásokra és intézkedésekre, cselekvési alternatívákra. A rendezvényekkel elérni kívánt elsődleges hatás az volt, hogy nemcsak a településvezetők, hanem a helyben élők számára is tudományos szintű információk kerüljenek bemutatásra a klímaváltozás Tolna megyét, valamint saját településüket érintő hatásairól.

A járási szintű workshopok (Paks, Bonyhád, Tamási, Dombóvár, Szekszárd) keretében valódi műhelymunka folyt a moderátor, a stratégiakészítő szakértők és a helyi érintettek bevonásával. A résztvevők közösen alakították ki a helyi sajátosságokra választ adó intézkedéseket, akcióterveket, a felmerült problémákra (sebezhetőség, veszély, kockázat, adaptációs lehetőségek) adható válaszlehetőségeket. A workshopok célja az volt, hogy az érintettek, a véleményformálók érzékenyítése megtörténjen, felfigyeljenek a problémákra és a lehetséges következményekre, sajátjuknak érezzék a téma fontosságát és az intézkedésekben is aktívan részt vegyenek.”

A formálódó megyei klímastratégiához kapcsolódó szemléletformáló akciók tapasztalatairól adott átfogó képet Baka György, a Zöldtárs Alapítvány elnöke, aki kifejezte azt a reményét, hogy a 15 települési klímanap, a megyei klímavetélkedő és a Klímariadó Tolna Megyében kiadványok eredményesen szolgálták a résztvevők (és a megye lakossága) klímaérzékenységének erősítését. Az előadás részeként levetített Időjárás 2050 című kisfilmmel pedig azt szerette volna bemutatni, hogy merre felé haladunk, ha nem teszünk semmit. Előadását zárva elmondta, hogy Tolna megyének különleges lehetősége van a települési klímaprogramok szervezésére és a megyei "jó gyakorlatok" terjesztésére, hiszen Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009-től tagja a Klímabarát Települések Szövetségének és a Szekszárdi Klímakör koordinálását, a városi klímaprogramok szervezését azóta a Zöldtárs Alapítvány végzi.

A rendezvényt szervező Dipol Csoport nevében Dr. Fegyveres-Fiskál Gábor, ügyvezető zárszavában példaértékűnek nevezte a megyei klímastratégiai érdekében létrejött szakértői összefogást, kiemelve a projektet irányító Tolna Megyei Önkormányzat szakmai referenseinek szerepét.

 

További információk a Tolna Megyei Önkormányzat www.tolnamegye.hu oldalán. 

 

Kezdőlap | Kezdetek | Hírek | Rendezvények | Fotóalbum | Kapcsolat
2017 www.bataszek.net | Copyright © 2017 | Látogatók: 1398236