Jeles Bátaszékiek - Dr. Nyerges Mihály

2016 január 14.

Jeles Bátaszékiek sorozatunkban olyan születés, tanulás vagy egyéb révén városunkhoz kötődő kiválóságok életének és eredményeinek nézünk utána, akikre méltán lehet büszke minden helyi, akikről példát vehetnek a mai fiatalok. Elsőként a 70 éve született, és 5 évvel ezelőtt tragikus hirtelenséggel elhunyt dr. Nyerges Mihály életútját idézzük fel.

Nyerges Mihály 1946. január 25-én született Átányban, majd Bátaszéken nőtt fel. Édesapjára, Nyerges Aladár bácsira szintén sokan emlékezhetnek. Szülei halálukig igazi bátaszékiek voltak. 1952-1960 között volt a bátaszéki általános iskola tanulója. Tehetséges sportolói adottságai, kitartása már itt megmutatkozott, a Novák István által vezetett helyi atlétika sportélet kiemelkedő alakja volt. Nyerges Mihály fiatal versenyzői időszakában összesen 53 versenyen vett részt és 133 versenyszámban indult. Ezzel 11. illetve 6. volt a bátaszéki ranglistán a szakosztályban szerepelt 175 versenyző között.

SERDÜLŐ ÉS IFJÚSÁGI EREDMÉNYEI

A BVSK atlétikai szakosztályának csúcseredményei között az alábbi versenyszámokban találhatjuk meg a nevét: serdülő hárompróba kategóriában 1962-ben 1481 pontot ért el, ifiként 110 m gáton 18,9 mp-es (1963), magasugrásban 180 cm-es (1964), gerelyvetésben 4240 cm-es (1964) eredményt ért el.

Érettségitől a professzorságig

Bátaszék után Szekszárdra járt a Garay Gimnáziumba, az érettségit követően pedig a Magyar Testnevelési Főiskolára került, mely később öt évtizeden keresztül volt munkahelye, életének, munkásságának központja. A TF-en testnevelő tanári diplomát, később atléta szakedzői oklevelet szerzett (1968), hat évvel később pedig az ELTE BTK-n vehette át szociológusi oklevelét. 1983-ban bölcsészdoktorként, szociológusként szerzett tudományos fokozatot az ELTE-n, summa cum laude minősítéssel, 1997-ben ugyancsak az ELTE-n vehette át PhD-oklevelét, 2001-ben pedig habilitált a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán. Akadémiai pályája csúcsára 2010-ben ért, amikor is átvehette professzori kinevezését.

A szakmai eredmények

Friss diplomás testnevelőként az ELTE Testnevelési Tanszékére került testnevelőként. Mindeközben atlétaként, később vezetőedzőként, szakosztályvezetőként egyesületét szolgálta hét évig. 1975-ben tért vissza a Magyar Testnevelési Főiskolára, ahol pár évig tanársegédként majd adjunktusként tevékenykedett. 1980-ban a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára lett főállásban, de 1989-ig tartó megbízatása mellett is szolgálta a TF-et, óraadó tanárként. A MASZ-ból 1989-ben tért vissza a Magyar Testnevelési Egyetemre, ahol immár egyetemi docensi kinevezéssel oktatott tovább, valamint a sportmenedzsment szakcsoport vezetője lett. 1990-től 1993-ig pedig a TF Egyetemi Tanácsának választott elnöke volt. 1999-ben kapott tanszékvezetői kinevezést a Sportmenedzsment és Rekreáció Tanszéken, melyet haláláig vezetett, 2010-ben már egyetemi tanárként.

Oktatói tevékenysége során legfőbb szakterülete a vezetés – szervezés – sportszervezés témakörei, továbbá az általános sportmenedzsment, melyekben mind a TF-en, mind a testkulturális képzéssel foglalkozó társegyetemeken, főiskolákon tartott színvonalas, élvezetes előadásokat.

Szakmai elismertségét – több tanulmányúton való részvétel, valamint konferencián, kongresszusokon tartott magyar és idegen nyelvű (angolul, oroszul tartott) előadások mellett – mind a pennsylvaniai Slippery Rock Egyetemen végzett vendégtanári (1993-94), mind az Európai Sportmenedzsment Társaság Masters kurzusain (1995), a European Network in Higher Education programban végzett oktatói tevékenysége, valamint Európa-szerte további vendégelőadói megbízatásai öregbítették.

Oktatói, kutatói tevékenysége mellett minden esetben kész volt felelősségteljes vezetői pozíciókat betöltve szolgálni intézményét, szilárd értékrendi alapjaihoz ragaszkodva. Legjelentősebb vezetői megbízását 2001-ben kapta: ekkor választották a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar dékánjává. Az integrált TF vezetése nehéz, de nagyon szép feladatok elé állította, mely kihívásokra minden alkalommal a legjobb tudásával válaszolt. Az intézmény működéséért, fejlesztéséért végzett áldozatos tevékenysége elismeréseként 2004-ben ismét őt választotta a TF közössége a Kar dékánjává. Elődei munkásságáról a legnagyobb elismeréssel szólva, a TF érdekeit minden körülmények között előtérbe helyezve végezte dékáni munkáját, tevékenysége, emberi tartása példát mutat mind a jelen, mind a jövő TF-es vezetőinek.

Publikációi

Oktatási tevékenysége mellett elismert és eredményes kutatásokat végzett, elsősorban a sportmenedzsment területén, számos jelentős publikációt megjelentetve, kiemelten az alábbi részterületeken:

  • A gazdaság hatása és jelentősége a sportban a politikai és gazdasági rendszerváltás után Magyarországon: a sport társadalmi funkcióinak változása; a sport pénzügyi támogatási rendszerének változása. (Az Európa Tanács Sportfejlesztési Bizottsága tanulmánya)
  • Kisvállalkozások a sportban, szabadidősportban
  • Az Európai Unió országainak sportegyesületi modelljeinek adaptálási lehetőségei és korlátai Magyarországon
  • A sportegyesületi szerkezet átalakulásának jellemzői a napjainkban érvényesülő jogi, gazdasági, társadalmi változások következményeként
  • Fiatalok sportolási szokásai
  • Kisvállalkozások a sportban
  • A sportigazgatás, szövetségek, sportklubok, sportegyesületek és sportvállalkozások helyzetének feltárása a rendszerváltás után

A sportmenedzser képzés megteremtője és úttörője

Szakmai munkája az oktatásfejlesztés területére is kihatott, ahol a sportmenedzsment hazai fejlesztési lehetőségeit  vizsgálta az európai egyetemek oktatási rendszereihez való igazodás szemszögéből. A többciklusú képzési rendszerre való áttérés folyamatában is aktívan vett részt szakterületén, többek között a sportszervező alapképzési (BSc) szak alapítása és indítása során. Nyerges tanár úr elvitathatatlan érdeme, hogy hosszú évek alázatos és odaadó munkájával megalapította a sportmenedzser mesterszakot, melyen a Corvinus Egyetemmel közösen 2008-ban indult, és 2010-ben végzett az első MSc-s évfolyam. Egyértelműen ő tekinthető a hazai sportmenedzser képzés megteremtőjének.

TF-es munkássága mellett maradandót alkotott élete másik szeretve tisztelt területén, az atlétikában. Sportágát előbb sportolóként, válogatott tízpróbázóként, később a hazai és az európai atlétikai élet jelentős szervezetinek vezető tisztségviselőjeként szolgálta. A BEAC-ban kiteljesedett versenyzői pályafutása után a szakosztály vezetőjeként indult sportvezetői tevékenysége, melynek egyik csúcspontja a nyolcvanas években a MASZ főtitkáraként kilenc éven át végzett munkája volt. Hosszú ideig aktív tagja volt a MASZ elnökségének, hat évig a szervezet alelnökeként tevékenykedett. Szakmai és emberi tulajdonságait Európa atlétikája 1988. és 1996. között a kontinentális szövetség elnökségébe való többszöri újraválasztásával ismerte el. Igazán maradandót alkotott élete egyik legjelentősebb vezetői megbízatása során, az 1998-as Budapesten rendezett Atlétikai Európa-bajnokság szervező bizottságában, ahol az egyik legjelentősebb részterület vezetőjeként járult hozzá az EB szakmai sikereihez, elismertségéhez.

Széles körűen művelt személyisége, emberi kvalitásai több tudományos, szakmai társasági, bizottsági tagságra, vezetői posztra tették alkalmassá, melyek közül az alábbiak emelendők ki:

1968-1975: a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) Elnökségének tagja;
1970-1978: a Budapesti Atlétikai Szövetség Elnökségének tagja;
1981-1994 a Magyar Atlétikai Szövetség Elnökségének tagja;
1988-1996 az Európai Atlétikai Szövetség Elnökségének tagja;
1981-1994 a Magyar Olimpiai Bizottság tagja;
1991-1996 a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke;
1992-től : a Magyar Szociológiai Társaság tagja (sportszociológiai szekció);
1993-tól : az Európai Sportmenedzsment Társaság (EASM) tagja;
1995-től: a Magyar Sportmenedzsment Társaság (MST) elnöke;
1995-től: a Sportmenedzser Hírlevél főszerkesztője;
1995-től: a Magyar Sportmenedzsment Társaság tudományos és pályázati bizottságának elnöke;
1996-tól: EASM tanácstag;
1996-tól: az Európai Atlétikai Szövetség marketing és kommunikációs bizottságának tagja;
1998-tól: az Ifjúsági és Sportminisztérium pályázatelbíráló kuratórium tagja;
2001-től: a MOB tagja;
2001-től: a MOB szakmai és tudományos bizottságának tagja;
2006-2008: a Magyar Rektori Konferencia Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Bizottságának tagja.

Elméleti és gyakorlati tevékenyégét a sportvilág és kollégák elismerése mellett kitüntetésék is fémjelezték. Dr.Nyerges Mihály többek között megkapta a Testnevelés és Sport érdemes dolgozója elismerést (1971), a Kiváló Munkáért kitüntetést (1979), a Magyar Atlétikáért érdemérem arany fokozatát (1997), a Magyar Köztársaság Arany Érdemrendjét (1998), az Európai Atlétikai Szövetség  Plaque of Merit elismerését (1999) és a Magyar Sportért Díj II. fokozatát (2009).

Tragikus hirtelenséggel következett be halála öt évvel ezelőtt, 65. születésnapja előtt alig pár héttel.

A hír megrendítette az egész magyar sportéletet, számos helyen meleg, méltató szavakkal és nagy fájdalommal búcsúztak tőle:

„Döbbenetes, és tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála egy szép, teljes, példaértékű élet lezárásaként következett be december 31-e éjszakáján. Erőt, jókedvet és magabiztosságot tükröző személyisége nagyon fog hiányozni az iskola falai közül. Intézményünk jelmondatát, a Szellemet, erkölcsöt, erőt egyesíts! idézet lényegét megtestesítő alakját gyászoljuk, de emlékét, szavait, hangját, mosolyát megőrizzük és tovább adjuk a jövő TF-esei számára! A TF teljes közössége nevében fájó szívvel búcsúzunk Dr. Nyerges Mihály tanár úrtól.” (tf.hu)

„Nehéz írni mindent múlt időben, Nyerges Mihályra mindig a jelenben való aktív részvétel, a generációk nevelése, szeretet sportágának, az atlétikának legmagasabb szinten való képviselete, irányítása, féltése és megújulásának keresése volt a jellemző. Tartalmas, a közösségért  mindig önzetlen életet élt,- fájdalmas mindezekről visszaemlékezve írni. A versenyzőtárs, az edző, a tanár, a családapa, a tudományos kutató, a sportdiplomata, a barát Nyerges Mihályról sugárzott a sportért való tenni akarás, az oly sokszor megcsodált lendület. És ami talán a legfontosabb, a sportág minden egyes tagja tudta, érezte, tapasztalta, hogy Ő egy közülünk – akihez bárki, bármikor bizalommal fordulhat.” (masz.hu – ML)

Emberi nagysága nem csak kollégái számára volt útmutató. Egyik gyermeke, a művészi vénával megáldott Nyerges Attila meghatóan emlékszik Édesapjára:

„Én még láttam az apámat versenyezni. Tízpróbázó volt, és hurcolt magával edzőtábortól versenyig, amikor csak lehetett. Én meg imádtam a frissen nyírt gyep illatát, mezítláb trappolni benne, hatalmas várakat építeni a távolugrógödörben, ugrálni a rúdugrószivacson, fürdeni a vizesárokban (…) Apám utolsó versenyén talán „száztíz gátat” futott, vagy tíz méterrel vert mindenkit, és én nagyon büszke voltam. (…)Büszke voltam, és igazolva láttam a tényt: az apám a legerősebb és ez így is marad. (…) Teltek az évek, és én apámon nemhogy az öregedést, de a fáradtságot sem láttam. (…) Hiszen ő az, aki úgy ugrotta át a bátaszéki kaput, mintha magasat ugrana. Hiszen ő az, aki fölkapott engem a nyakába, és kilométereken keresztül cipelt, és még csak el sem fáradt. Ő az, aki az udvaron álló teknőt, amiben legalább nyolc vödör víz volt, gond nélkül emelte fel, és borította a fejére, aztán meg prüszkölt, mint a lovak. Ő az, aki amikor a tanyán még áram sem volt, nyitott ajtónál aludt, közben a rókák járták a házat, és ő az, akit soha nem láttam senkire kezet emelni, pedig lett volna ereje bárkivel elbánni.” (Nyerges Attila: Ismeretlen ismerős - részlet)

A bátaszékiek a fiatalra emlékezhetnek leginkább, az biztos, hogy akivel beszélgettem, mind egyenes, céltudatos embernek írták le Nyerges Mihályt. A jó cél érdekébe állított temperamentum, az alázat és kitartó munka a választott „szerelem”, a sport iránt - jellemezték. Fontos, hogy tudatosuljon, milyen ember is került ki településünkről, hogy utat mutathasson a fiatal sportolók számára. Ne csak a külcsín, ne csak a propaganda, az eladhatóság, de a tisztességes, kemény munka és a valódi eredmények elérése legyen a kritérium életük során.

Dr. Nyerges Mihály halálával öröksége nem veszett a feledés homályába. Ötször került azóta megrendezésre a volt dékán emlékére a Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT) és a Testnevelési Egyetem (TF) közös szervezésében a sportmenedzser konferencia “Eredményjelző: Magyar sport″ címmel, 2014-ben emlékdíjat neveztek el róla, szintén 2014-ben avatták fel emléktábláját. 

CSTZS

felhasznált forrás: tf.hu,  Novák István 1965-ben megjelent Bátaszék sporttörténete

köszönet Rudolf Lászlónak

 

Kezdőlap | Kezdetek | Hírek | Rendezvények | Fotóalbum | Kapcsolat
2017 www.bataszek.net | Copyright © 2017 | Látogatók: 1353898