Műemlékek

Jézus Szíve Római Katolikus Plébániatemplom

A középkori monostortemplom helyén álló, többször átépített épület a 19. század közepére olyan rossz állapotba került, hogy 1842-ben már új templom építésének tervét vetették fel a bátaszékiek az itt tartózkodó püspöknek. Az 1870-es évek elején a Bátaszékre látogató Trefort Ágoston kultuszminiszter is támogatta az új templom építésére létrehozott alapot, ám az építkezés tényleges előkészítése csak az 1890-es évek közepén kezdődhetett meg. A terveket Hofhauser Antal budapesti műépítész készítette, majd a kivitelezés a templomtéren álló régi apátsági épületek lebontása után 1899. július 4-én kezdődött meg. Az ünnepélyes alapkőletétel 1901. július 21-én, a templom felszentelése 1903. október 4-én volt.

A templom neogótikus stílusban épült három hajóval, keresztházzal, tágas szentéllyel, északi oldalán kápolnával, a délin sekrestyével. Külső hosszúsága 62,28 m, szélessége 21,9 m. A kereszthajó hossza 31,9 m, a szentélyé 14,5 m. A főhajó magassága 15,8 m, a mellékhajóké 7,6 m. A torony 82,45 m magas, s 50 m magasságban, ahol a sisak kezdődik 32 mázsás kövek vannak elhelyezve. Építéséhez 2,5 millió közönséges és félmillió darab Eszterházi-féle falburkoló téglát használtak fel.

A templomról bővebben ITT olvashat.
Cím: Bátaszék, Szentháromság tér-Szabadság tér 46.187959, 18.725484

 

Ciszterci romkert

A 19. század elejére teljesen feledésbe merült, hogy hol állott a cikádori ciszterci monostor. Az apátság helyének azonosítása csak régészeti feltárással volt lehetséges. 1994. nyarán dr. Zakar Polikárp zirci főapát – akkor a ciszterci rend generális apátja – megbízása alapján. Kutatóárkokkal volt megállapítható, hogy jó helyen keresték. Mintegy 1,5 m-es török pusztulási réteg fedte a falakat többszörös égés nyomával, törököktől származó beásásokkal. A törökök a templom keleti részét mecsetnek használták, a későgótikus szentélyhez még minaretet is építettek. A templomhajóban laktak a janicsárok, a mellékhajófalak bontásából nyert téglákkal kisebb helyiségeket választva el maguknak. A maradványok teljes kibontására 2000 nyarán került sor. Háromhajós, keresztházas épület, egyenes záródású szentéllyel, a keresztházakban két-két kápolnával, a hajóban négyszögű pillérekkel. A szentély alig emelkedik ki a kereszthajóból, és mélyen benyúlik a keresztházba. 

A romkertről bővebben ITT olvashat.

Cím: Bátaszék, Budai utca 2. 46.188123, 18.725245

Máriahilf vagy Segítő Szűz kápolna

A kápolna téglából épült, figyelemre méltó építmény, hexagonális szentélylyel és huszártoronnyal, melyben egy harang van. Lapos mennyezettel látták el, de eredetileg festett volt, melyből két értékes falkép ma is látható a szentélyben, Nepomuki Szent Jánost és Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolja. Szép barokk oltárán a passaui Mariahilf kegykép másolata látható, melyet barokk angyalok tartanak. Két mellékoltár képe későbbi. Az oltárt 1811. április 25-én Király József pécsi püspök szentelte fel.  További története ITT

Cím: Bátaszék, Budai utca 54. 46.192428, 18.724424

Kálvária

Bátaszéken kívül, a Mohácsra vezető út mentén állt egy kis kápolna már a 18. század 30-as 40-es éveiben, melyet Thesz Bálint ősei építettek a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Mellette kálvária is volt, mely három keresztből és három szoborból állt. 

A rossz állapotba került kápolna helyére Thesz Bálintaz 1760-as években kezdtek újat emelni. Az építkezés irányítója Viesl Antal volt. Az ünnepélyes megáldásra 1762. szeptember 3-án Fájdalmas Szűz ünnepén került sor, amikor Both plébános ünnepi misét is mondott benne. Ezt követően hamarosan tovább bővítették és átépítették "Kálvária-hegy" formára. 1776-ban már megvolt a tornya, s ebben az évben tervezték a keresztek és szobrok felhelyezését az épület tetejére. Ezt követően nyerte el mai, végleges alakját, ugyanis 1811-ben azt olvassuk róla, hogy ez a kápolna a Kliegl család és a város lakóinak bőkezűségéből lett kálváriává átalakítva. Nyilván a Kliegl család ekkor építette ki családi sírboltját a kápolna keleti oldalán a sekrestye alatt. További információ ITT

Cím: Bátaszék, 46.181768, 18.718451

Szent Orbán kápolna

A bátaszéki hívek az 1739-es nagy pestisjárvány után fogadalmat tettek, hogy kápolnát emelnek, ha a vész elmúlik. Így épült fel a szőlőhegyen Szent Orbánnak, a szőlőhegyek patrónusának tiszteletére az a kápolna, amely 1754-ben már állt. Ekkor egy harangja és egy miseruhája is volt. Az 1775-ös vizitáció említést tesz a kápolna fa tornyáról is, az 1811-es jegyzőkönyvből pedig megtudjuk, hogy itt Orbán napján misét tartanak, ahova a bátaszékiek körmenetben vonulnak ki, s azt is, hogy egykor a pestis idején épült. Egyébként erre utal az oltár előlapját díszítő olajfestmény, Palermói Szent Rozália barokk képe, akit a pestis ellen hívtak segítségül. A kápolna a barokk építészet szép emléke, dongaboltozatos, huszártoronnyal ellátott épület. Főoltárán Szent Orbán barokk képe látható pápai öltözetben, kezében kék szőlőfürtöt tart. A kép mellett két későbbi szárnykép is látható, Mária Magdolnát és Szent Flóriánt ábrázolja. A kápolnát 1990-ben újították fel.

A kápolna mellett található Molyhos Tölgy 2015-ben elnyerte a Magyarországi Év Fája, 2016-ban pedig Európa Év fája címet.

46.170325, 18.700209

Nepomuki Szent János kápolna

E műemlékről az első biztos információnk 1776-ból származik, ekkor már biztosan állt. A régi leírásokból tudjuk, hogy a Báta felé vezető út elején a kőhíd innenső végén épült az a kis barokk kápolna, melyben Nepomuki Szent Jánosnak a vizen járók és hídon átkelők védőszentjének a kőszobra áll. Maga az épület is figyelemre méltó szép lizénás díszítésével, a benne lévő szobor pedig a barokk szobrászat értékes alkotása. Ma a kápolna és a szobor is restaurálva, eredeti fényében látható. Helyreállítása 1991-ben történt.

Cím:Bátaszék, Szentháromság tér 46.186401, 18.721413

A Szentháromság szobor

1794-ben emeltették a bátaszéki hívek, amint az oltárlap alatti felirat is mutatja: Ezt az oltárt felajánlásként emeltette neked legszentebb háromság, Atya, Fiú és Szentlélek, háromszemélyű Egyisten, Bátaszék lakossága. Bobok Pál bátaszéki plébános idején épült, s a kompozíció felépítése egyértelművé teszi, hogy pestis vagy más járvány idején emelték fogadalomból. A vidéki szoborkompozíciókon messze felülemelkedő, művészi munka tiszta klasszicista stílusban készült. Az oszlop tetején a Szentháromság, lábánál a szeplőtelenül fogantatott Szűz szobra áll. Érdekes az oszlop művészi megformálása. A rajta lévő ábrázolásokból Szent Sebestyén, Rókus és Rozália a pestisre emlékeztet, Szent Flórián a tűzvész, Szent Vendel a jószág oltalmazója, Szent Donát a szőlőhegyek védője, míg Nepomuki Szent János az emberi tisztesség, a békés polgári együttélés szimbolikus kifejezője. Az oszlop négy oldalán négy félember nagyságú szobor Szent Sebestyént, Rókust, Vendelt és Flóriánt ábrázolja. Bővebben ITT.

Cím: Bátaszék, Szentháromság tér 1. 46.187694, 18.724738

Szent Flórián Szobor

Szent Flóriánnak a tűzoltók védőszentjének tiszteletére 1857-ben állított szobrot a bátaszéki elöljáróság a tűzoltó szertár közelében. A következő évben 1858. április 28-án újra foglalkoztak a szobor ügyével, s elvállalták a szobor fenntartását és gondozását. A nagy múltra visszatekintő Bátaszéki Tűzoltó Egyesület Flórián tiszteletére zászlót is készíttetett, mely restaurálva ma a templomban látható. A homokkőből készült, egykor festett szobor időközben nagyon rossz állapotba került, így 1993-ban Bátaszék Önkormányzata új szobrot készíttetett a régi helyére.

Cím: Bátaszék, Kossuth Lajos utca 28. 46.190852, 18.726831

Református Imaház

A bejárat feletti bevilágító színes üveg bizonysága szerint 1888-ban építették a házat. A monogram: N.W., azaz Nicholaus Wolf építette. A kereszt szemben a sarkon is őrzi a nevét és a leszármazottaiét. Szőlősgazda volt, ezért az épület alatt pince található. A kitelepítés után Székely Dezső felvidéki református lelkész parókiája lett az épület. 1948- tól a Bátaszékre betelepített felvidéki reformátusok istentiszteleti helye.

Cím: Bátaszék, Szent István tér 6. 46.187569, 18.727004

Városháza

A Teréziánum az uradalmi központi igazgatás céljára 1770 körül építtette a Szabadság utca elején álló egyemeletes épületet. Barokk stílusban épült, hármas tagolású (2+3+2 ablakos) főhomlokzattal. Az ablakokat a középrészen eredetileg díszítések (stukkók) keretezték, sajnos ezeket az I. világháború utáni helyreállításnál leverték. Aránylag épen maradt fenn a barokk kapubejárat, tetején a földművelés és szőlőtermesztés szimbolikus szobraival. Külön figyelmet érdemel a szép lépcsőház és az emeletre vezető lépcsősor előtt álló kovácsoltvas barokk kapuzat, amely a maga nemében páratlan alkotás. Némely szoba lizénás díszítése is megmaradt. A múlt században hatalmas franciakert, szökőkúttal és szobrokkal tartozott hozzá. Bővebben itt: Bátaszéki települési értéktár

Cím: Bátaszék, Szabadság utca 4. 46.186951, 18.725543

Vasútállomás

1871-78 között épült Bátaszék első vasútja a dombóvári vonal. Ezt követte a szekszárdi, pécsi, majd a híd elkészülte után a bajai vonal is. Így Bátaszék vasúti csomóponttá vált a századfordulóra. Vasútállomása az I. világháború előtt épült az Osztrák-Magyar Monarchiában szokásos vasútállomások mintájára. Ezek közül az egyik legszebb, eredetiben fennmaradt és helyreállított ipari műemlék. Bővebben itt: Bátaszéki települési értéktár

Cím: Bátaszék,Bonyhádi utca 14. 46.202555, 18.715544

Gimnázium épülete

A volt kántorház, ma üzletház helyén állt már a 18. század első felében a német iskola a német tanító háza, melyet 1815 körül bontottak le, s a helyére épült a mai főúttal párhuzamosan a későbbi kántorház, mely építészetileg is figyelemre méltó. Külső díszét a homlokzatán végigfutó lizénasor adja. Szomszédságában volt már a 18. században a magyar iskola is. (Hősök tere 3. számú ház helyén.)

Cím: Bátaszék, Kossuth Lajos utca 38-42. 46.191632, 18.726655

Általános Iskola épülete

A mai általános iskola épülete a régi városháza helyén épült 1929-30-ban, s a Klebelsberg-stílus jellegzetességeit viseli magán. Bővebben itt: Bátaszéki települési értéktár

Cím: Bátaszék, Budai utca 11. 46.189146, 18.725072

Számvevőség

A teréziánumi épületek közül művészi értékben ugyancsak kiemelkedik a Budai út elején álló, egyemeletes épület, mely eredetileg az uradalmi számvevőség központja volt, ma a Búzakalász Tsz központi épülete. Főhomlokzata ennek is hármas tagolású (2+3+2 ablakos), de már klasszicizáló stílusban fejezték be. A homlokzat kialakítás, tehát e befejezés időpontját a tervezője, a középrész ablakai fölött megörökítette 8-2-0, tehát 1820-ban készült el az épület. Emeletén állandó kiállítások tekinthetőek meg.

Cím: Bátaszék, Budai utca 3. 46.188470, 18.725179

Kezdőlap | Kezdetek | Hírek | Rendezvények | Fotóalbum | Kapcsolat
2017 www.bataszek.net | Copyright © 2017 | Látogatók: 1261561