JELES BÁTASZÉKIEK - Magyarevics Jeremiás

2016 február 25.

Jeles Bátaszékiek sorozatunkban olyan születés, tanulás vagy egyéb révén városunkhoz kötődő kiválóságok életének és eredményeinek nézünk utána, akikre méltán lehet büszke minden helyi, akikről példát vehetnek a mai fiatalok. Mai példaképünk születése jóval régebbre esett, ám a kitartásra és elért eredményekre történeti kortól függetlenül büszkeséggel tekinthetünk.

A mai Bátaszék különleges és híres a több népcsoport együttéléséről, ezáltal gazdag és változatos kultúrájáról, ám régebben élt még itt más népcsoport is: a szerbek.

A szerbek Magyarország területére először a 14. század végén, a török hódítás elől menekülve érkeztek, majd az egész középkor ideje alatt, szinte folyamatosan telepedtek le hazánkban. A XII. századtól az ország közepére is jellemzővé lett a szerb jelenlét, központjuk, püspöki székhelyük Szentendrén volt. Innen tehát a Bátaszéki szerb jelenlét is, melyet a Rác utca, Ráctöltés, Ráchegy, Dolina, Mártinca elnevezések, valamint az egykori szerb templom őriztek/őriznek.

A szerb népcsoport több jeles alakot adott városunknak (akikről később természetesen részletesen írunk) – jelen bemutatásunk Magyarevics Jeremiásról szól, aki egészen a szerb ortodox egyházfőségig vitte.

Magyarevics (egyes helyeken Magyarevits Jeremije illetve Jeremija Magyarevity) 1822-ben született Bátaszéken (Báttaszéken).

Szülőfaluja gyermekkorában volt meghatározó, Bátaszék után Mohácsra került tanulni, majd magas fokú iskoláit Kecskeméten (filozófia)valamint a szerémségi Karlócán (teológia) végezte.

Tanulmányai után pappá szentelték 1844. február 14.-én. Ekkor Baranya megyébe, Kisfaludra került papnak. Szakmai előremenetele 1874-ben folytatódott, mikor a mohácsi kerületi főesperességi tisztségbe nevezték ki, nem sokkal később, 1880-ban pedig már a budai főesperesség vezetője lett.

1895. december 15-én, 73 évesen választotta meg egyhangúlag a  görög keleti szerb egyházi zsinat budai püspökké. Szentelésére 1896. február 11-én került sor. A főrendek jegyzékébe 1896. febr. 25. iktatták be, így a magyarországi szerb egyház első embere lett.

Az ortodox egyházak úgynevezett helyi egyházak, amelyek a római katolikus egyházhoz hasonlóan episzkopális berendezkedésűek. De a püspök legfőbb felettese nem egyértelműen az egyház élén álló pátriárka, hanem a zsinat, aminek a pátriárka az elnöke. A zsinat Belgrádban működik, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye oda tartozik. Ennek feje volt Magyarevics Jeremiás.

A püspökség székhelye, az egyház tudományos központja Szentendrén van.

Itt található az a gazdag gyűjtemény is, amely az ország minden részéből bemutatja a hazai szerbség értékes egyházművészeti kincseit, régi ikonokat, díszes kelyheket, papi ruhákat és evangéliumokat, valamint kézírásos és nyomtatott istentiszteleti könyveket. Itt őriznek több, a középkori magyarországi szerb monostorok és templomok jogait biztosító császári és szultáni okiratot. Az 1960-ban elbontott bátaszéki ortodox templom berendezése is ide került.

Egy érdekes forrásra bukkantunk még, amikor is az 1896-os Millenium alkalmával a megnyitóról beszámoló korabeli Budapesti Hírlap így ír a püspök megjelenéséről: „ (…) Magyarevics Jeremiás püspök környezete oly káprázatos képet nyujtottak festői és kiváló izléssel készült jelmezeikkel, hogy ezen a csoporton minden szem megakadt.”

Magyarevics Jeremiás aláírása egy korabeli közokiraton

Bátaszék szülötte azonban nem sokáig tölthette be ezt a tisztséget

Hiszen ugyanezen év november 21-én bekövetkezett halála, melyet megelőzően még Beocsinban felvette a szerzetességet, majd a grabováci kolostor archimandritájává lett. Hamvait a szentendrei szerb püspöki templom, a Saborna kriptájában helyezték örök nyugalomra.

Érdekességek

A Magyarevics családnév nem csak átmeneti volt Bátaszéken, egészen a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság megszűnéséig, mikor a szerbek elköltöztek/kitelepíttettek településünkről, több forrásban találni e nevet. Személyével kapcsolatos érdekesség még, hogy unokája (leánya gyermeke) volt dr. Dórits István jogász, költő, író, műfordító.

Forrás: Szofrics Pál: Momentumok Szentendre város múltjából és jelenéből

Szániel Imre: A világ közepe

Pallas Nagylexikon

Budapesti Negyed 4. évf. 1. (11.) szám

Kezdőlap | Kezdetek | Hírek | Rendezvények | Fotóalbum | Kapcsolat
2017 www.bataszek.net | Copyright © 2017 | Látogatók: 1261586