Jeles Bátaszékiek - Botz József

2016 június 03.

Következő jeles emberünk az elmúlt rendszerben képviselte az isteni igazságot lánglelkével. A cikket írta: Jordán Krisztián.

1890. július 26-án született Vokányban, szülei Botz József mészáros és Gossmann Katalin. Pécsen tanult a ciszterci gimnáziumban, a teológiát Pécsen és Bécsben végezte. 1914-ben szentelték pappá Pécsen. Káplán Püspökbogádon, Püspöklakon, Pécsváradon és Bátaszéken (1920-1925). Közben tábori lelkész századosi rangban az első világháborúban. Adminisztrátor Fekeden (1926-1927), plébános Máriakéménden (1928-1942). 

1935-ben úgy említik, mint aki az egyházmegye legjobb német nyelvű szónoka. 1942-ben, Hauser Imre halála után mozgalom indult, hogy a hívek közös óhajára a közszeretetnek örvendő volt káplánjuk, Botz kerüljön Bátaszékre plébánosnak. November 26-án átvette kinevezését és december 7-én jött Bátaszékre. 1944-ben a német megszállás idején a plébániára menekülő zsidóknak lakását rendelkezésükre bocsájtotta és élelmet adott nekik. Egy német SS őrnagyot szállásoltak be hozzá, vele minden kertelés nélkül közölte, hogy Németország politikája Magyarországgal szemben helytelen.

Május 25-én a püspök kinevezte címzetes esperessé. Végig antifasiszta magatartást tanúsított, a plébánia-történetben is rögzítette: „Elvemhez hű maradok, hogy a Bund küszöbét át nem lépem soha”. 1944 végén és 1945 elején legalább 150 orosz katona fordult meg a plébánián, a németül tudókkal vallási kérdésekről is szót váltott. Az egyik főhadnagy, miután órákon át beszélgettek, másnap visszament hozzá, hogy egész éjjel nem tudott aludni, mindig a mondottakra gondolt és kérdezte, mikor ér rá újból ezekről a vallási és társadalmi problémákról beszélgetni. Közben az orosz katonák erőszakos fellépése miatt a plébánia hátulsó szobájában heteken át nőket bújtatott.

 1945 augusztusában megszervezi a budapesti gyermekek nyaraltatását, 76 gyermeket tud elhelyezni. 1946. február 13-án a pesti éhezőknek Bátaszékről és Alsónyékről 510 kg-os csomagot és 150 tojást küld fel. Amikor gyűjtéseket szerveztek (kórháznak, árvízkárosultaknak, Lánchíd újjáépítéséhez), adományaira mindig lehetett számítani. 1946. január 26-án rendőri felügyelet alá helyezték, mert feljelentés érkezett ellene Szekszárdra. A vádiratot paptársa, Németh Kálmán szerkesztette és tíz székellyel íratta alá. A vádpontok a következők: követelte, hogy a tiszteket azonnal hazabocsássák, mert ezek is csak azt tették, amit a közkatonák. A kötelességüket becsületesen teljesítették.

Megdöbbent azon, hogy az Új Embert papírhiányra hivatkozva betiltották. Ez szerinte igazságtalanság. Plakátokra van papír, csak keresztény újságra nincs? Egyik szónoklatában ezeket mondta, amivel a demokráciát próbálta kigúnyolni: „Nemcsak plakátokon és frázisos cikkekben hirdessék, hogy „Szabadság”, amikor a valóságban igazságtalanságok és jogtalanságok vannak”. Szembe akarta állítani az angol és az amerikai mentalitást az orosz mentalitással: „Az amerikai külügyminiszter és Churchill, az angol volt miniszterelnök többször kijelentették már, hogy Krisztus világossága nélkül kultúra és béke elképzelhetetlen fogalmak. Csupán Keleten nem akarják ezt belátni”.

A rendőri felügyelet alá helyezéséről szóló véghatározatban az alábbiak szerepelnek: Agitált a kialakulóban lévő demokratikus rendszer ellen. Kritizálta a rendszer egyes intézkedéseit, rendelkezéseit. Szembeállította egymással a szovjet népet az angolszász hatalmakkal és bírálta mentalitásukat. Közéleti és egyházi funkciója a demokratikus rendszerre káros hatással van.

A határozat ellen fellebbezett. Először hitvallását fogalmazta meg: „Papi hivatásom és katolikus papi öntudatom arra kötelez, hogy Egyházam tanításához minden körülmények között hűen és lelkiismeretesen ragaszkodjam és a krisztusi igazságokat – félretéve minden emberi tekintetet – bátran és meggyőződéssel hirdessem”. Ezután négy oldalon keresztül cáfolta az ellene felhozottakat.

Február 15-én letartóztatták és a szekszárdi fogházba zárták. Az internálást a belügyminiszter rendelte el személyesen, aki a rendőri felügyeletet nem tartotta elég hatályosnak. Az internálási véghatározatban ez szerepel: Beszédeiben Szovjetunió ellen izgatott és arra törekedett, hogy hallgatóságát a Szovjetunió ellen lázítsa. Az angol királyság és a Szovjetunió között ellentétet igyekezett szítani. A meghozott rendeleteket bírálta, azok ellen lázított. Közszereplése a demokratikus újjáépítést akadályozza, arra káros hatással van.

Február 19-én a bátaszékiek kérelmet írtak a belügyminiszterhez, Botzot helyezze szabadlábra. Az aláírók igazolják: „Botz József esperes plébánosunk úgy hivatásának teljesítése közben, mint pedig magánéletében mindenkor példát mutató hazafias és a haladó kornak megfelelő szociális érzésről és magatartásról tett tanúságot. A német megszállás idejében, mint a község lelkipásztora úgy a hitélet terén, mint pedig hazafias szempontból szembeszállt a Volksbund elítélendő megmozdulásai ellen”. A kérelmet 217-en írták alá, minden népcsoport képviseltette magát: magyarok, svábok, zsidók és szerbek.

Áprilisban Dulin Jenő belügyi államtitkár üzent Botznak, hogy mondjon le Bátaszékről, kérje áthelyezését, mert abban a pillanatban szabadon bocsájtják. Botz válasza: „Ha tíz évig kellene is itt maradnom, plébániámról nem mondok le soha. Ha nem vagyok bűnös, amikor áthelyezésemet kérem, akkor annál inkább nem vagyok bűnös, ha helyemen maradok”. Augusztus 31-én szabadult a fogházból, mert Dulin Jenő államtitkár felügyeleti jogkörben az internálást azonnali hatállyal megszüntette. Indoklás: „Nevezett ellen a közigazgatási eljárás további fenntartását nem tartom szükségesnek”.

A Független Kisgazda Pártnak volt a tagja, de 1947-ben, amikor állást foglaltak a fakultatív hitoktatás mellett, kilépett. Botz helyi elismertségét mutatja, hogy az 1947. augusztus 31-i választáson a legtöbb szavazatot az általa támogatott Demokrata Néppárt kapta. 1948 decemberében arra kérték, hogy prédikációjában szóljon elismerően a népi demokrácia eredményeiről és tegyen Mindszenty-ellenes nyilatkozatot, de nem vállalta. 1950. március 4–10. között Závodon missziót tartott, melynek során demokrácia-ellenes kijelentéseket használt. Hangoztatta, hogy Amerikában jólét van, habár sohasem járt ott, de elhiszi, mert van esze. Csak az ésszel rendelkező emberek hiszik el, hogy van Isten és mennyország és csak az ésszel nem rendelkezők állítják azt, hogy az ember a majomtól származik. Kijelentette, hogy a závodi svábok és telepesek akaratukon kívül, bűntelenül vesztették el otthonukat és vagyonukat. Ezután mondta: nem maradt meg semmi más vagyonotok, csak a lelketek és ezért kell harcolnotok, hogy a lelketek tisztán megmaradjon.

Kijelentéseit négy tanúvallomással támasztották alá. Botz kihallgatása során tagadta, hogy akár burkolt, akár nyílt formában olyan kifejezéseket használt volna, amelyek a demokrácia ellen lázítanának. A tárgyalás május 2-án a pécsi megyei bíróságon volt. A tanács felmentő ítéletet hozott. Az indoklás szerint Botz prédikációiban kizárólag vallási alapon mozgott és a vádként felhozott dolgok nem nyertek bizonyítást. Az ügyész fellebbezéssel élt az ítélet ellen. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, Botz Józsefet bűnösnek mondta ki a demokratikus államrend elleni izgatás bűntettében és ezért tíz hónap börtönre, tíz évre a közügyektől eltiltásra és vagyona egyötöd részének elkobzására ítélte. A tíz helyett tizennyolc hónapot töltött a kistarcsai internálótáborban 1950. június 21. és 1951. december 20. között. Szabadulása napján egy nyilatkozatot írattak vele alá, mely szerint az internálótáborral és a táborban lévő személyekkel kapcsolatos minden hír, adat „állami titkot” képez. A titok megsértését tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtják.

Ezután még egy évet töltött a bátaszéki plébánián, majd 1953. január 3-án egészségi állapotára hivatkozva kérte nyugdíjazását, s még január folyamán Pécsre költözött. 1957. március 17-én Pécsett halt meg hosszú, súlyos betegség után. Temetése március 20-án Pécsen volt. A sírnál Szentlőrinczy Géza orvos, régi jó barátja búcsúztatta a bátaszékiek nevében.

Jordán Krisztián

(Forrás: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Pécsi Püspöki Levéltár)

 

Az összeállítást a szerző engedélyével tesszük közzé, az abban foglaltakért a szerző vállaja a felelősséget.

 

Kezdőlap | Kezdetek | Hírek | Rendezvények | Fotóalbum | Kapcsolat
2017 www.bataszek.net | Copyright © 2017 | Látogatók: 1353900